{"id":3340,"date":"2024-04-17T11:14:44","date_gmt":"2024-04-17T09:14:44","guid":{"rendered":"https:\/\/lenfonal.hu\/?p=3340"},"modified":"2024-04-18T15:41:20","modified_gmt":"2024-04-18T13:41:20","slug":"fonalak-cernak-meg-az-o-szamuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/2024\/04\/17\/fonalak-cernak-meg-az-o-szamuk\/","title":{"rendered":"Fonalak, c\u00e9rn\u00e1k, meg az \u0151 sz\u00e1muk…"},"content":{"rendered":"\n

Rengetegszer sz\u00f3baker\u00fcl, hogy mi is a fonal \u00e9s a c\u00e9rna k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, mi\u00e9rt 1-2-3-4 \u00e1g\u00faak a lenfonalak, meg mik azok a mindenf\u00e9le sz\u00e1mok, amik a Venne fonalak c\u00edmk\u00e9in szerepelnek? Ez\u00e9rt \u00fagy gondoltam ideje egy kicsit kigubancolni a sz\u00e1lakat.<\/p>\n\n\n\n

Fonal \u00e9s c\u00e9rna<\/h2>\n\n\n\n

B\u00e1rmilyen sz\u00f6v\u00e9shez, varr\u00e1shoz, k\u00f6t\u00e9shez, vagy egy\u00e9b k\u00e9zimunk\u00e1hoz val\u00f3 sz\u00e1lakat eredend\u0151en valamilyen sz\u00e1lasanyagb\u00f3l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 (pl. gyapj\u00fa, len, mesters\u00e9ges filamentek stb.). Ezt a rostos anyagot azt\u00e1n folyamatosan egy ir\u00e1nyba sodorj\u00e1k, ny\u00fajtj\u00e1k, azaz megfonj\u00e1k<\/strong>. Teh\u00e1t minden sz\u00e1l, ami egyetlen sodrott rostk\u00f6tegb\u0151l \u00e1ll, az a fonal<\/strong>. Teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy hajsz\u00e1lv\u00e9kony \u00e9s varrunk vele, vagy ujjnyi vastag pihepuha \u00e9s megk\u00f6tj\u00fck… <\/p>\n\n\n\n

A fonalak s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebbek lehetnek, marad benn\u00fck n\u00e9mi egy ir\u00e1nyba tart\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9g, p\u00f6nd\u00f6r\u00f6dhetnek, bizonyos m\u0171veletekn\u00e9l (pl. k\u00e9zi varr\u00e1s) megbomolhatnak. Ez\u00e9rt f\u0151k\u00e9nt az iparban jellemz\u0151en t\u00f6bb fonalat \u00f6sszec\u00e9rn\u00e1znak<\/strong>, hogy er\u0151sebb, k\u00f6nnyen kezelhet\u0151bb sz\u00e1l j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Ezeket a t\u00f6bb fonalb\u00f3l \u00f6sszesodort „k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket” c\u00e9rn\u00e1nak<\/strong> nevez\u00fcnk, ak\u00e1r pici spulnival tessz\u00fck a varr\u00f3g\u00e9pre, ak\u00e1r haj\u00f3k\u00f6t\u00e9lnek haszn\u00e1ljuk…<\/p>\n\n\n\n

A c\u00e9rn\u00e1k tov\u00e1bb\u00e1 lehetnek egyszer\u0171 c\u00e9rn\u00e1k<\/strong>, amikor k\u00e9t, vagy t\u00f6bb fonalsz\u00e1lat egyszerre c\u00e9rn\u00e1znak \u00f6ssze (ez a legjellemz\u0151bb), illetve \u00f6sszetett c\u00e9rn\u00e1k<\/strong>, ahol t\u00f6bb l\u00e9p\u00e9sben el\u0151sz\u00f6r l\u00e9trehoznak c\u00e9rnasz\u00e1lakat, majd azokat ism\u00e9t \u00f6sszec\u00e9rn\u00e1zz\u00e1k \u00f6nmagukkal (ezek nagyon er\u0151s, jellemz\u0151en m\u0171szaki c\u00e9l\u00fa c\u00e9rn\u00e1k, sz\u0151nyeges felvet\u0151k\u00e9nt a kordonett lehet ismer\u0151s, de a k\u00f6t\u0151fonalak k\u00f6z\u00f6tt is akadnak n\u00e9ha ilyesmik).<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"
Ez mind-mind fonal<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"
Ezek mind c\u00e9rn\u00e1k<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"
T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen \u00f6sszetett c\u00e9rna<\/figcaption><\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

\u00c9s a helyzet tov\u00e1bb bonyol\u00edthat\u00f3 (lenne), hogy milyen a sz\u00e1lak sodrat ir\u00e1nya \u00e9s s\u0171r\u0171s\u00e9ge. A s\u0171r\u0171bben sodort sz\u00e1l er\u0151sebb, kem\u00e9nyebb, a laz\u00e1bban sodrott gyeng\u00e9bb, l\u00e1gyabb. Alapvet\u0151en a fon\u00e1st az egyik ir\u00e1nyba v\u00e9gzik, a c\u00e9rn\u00e1z\u00e1st pedig ezzel ellent\u00e9tesen, ezeket pedig a vizu\u00e1lis k\u00e9p\u00fck alapj\u00e1n Z \u00e9s S bet\u0171kkel jel\u00f6lik. A sz\u00f6v\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e1lakn\u00e1l azt l\u00e1tjuk, hogy Z ir\u00e1nyba (\u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val megegyez\u0151en) fonjuk \u00e9s S ir\u00e1nyba (\u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tesen) c\u00e9rn\u00e1zzuk. A varr\u00f3c\u00e9rn\u00e1k estet\u00e9ben elvileg pont ford\u00edtva, de a k\u00f6t\u0151fonalakn\u00e1l m\u00e1r mindenf\u00e9l\u00e9vel tal\u00e1lkozhatunk. Egy\u00e9bk\u00e9nt meg olyan sz\u00e9pek a k\u00e9zzel festett k\u00f6t\u0151fonalak, hogy musz\u00e1j sz\u0151n\u00fcnk is vele a sodr\u00e1si ir\u00e1nyt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is, ugye?<\/p>\n\n\n\n

Persze a h\u00e9tk\u00f6znapokban teljesen \u00f6sszekeverve haszn\u00e1ljuk a fonal \u00e9s c\u00e9rna szavakat. Ha azt l\u00e1tj\u00e1tok a le\u00edr\u00e1sban, hogy egy\u00e1g\u00fa len fonal, akkor egyetlen sodrott sz\u00e1lr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. A 2-3-4 \u00e1g\u00fa pedig ennyi \u00f6sszec\u00e9rn\u00e1zott fonalsz\u00e1lat jelent, de pont a h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sok miatt \u00e9n is mindent fonalnak h\u00edvok a k\u00f6nnyebb \u00e9rthet\u0151s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt…<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1mh\u00e1bor\u00fa: Nm, tex, Nel, Ne? Na neeeeeee!<\/h2>\n\n\n\n

Sokszor l\u00e1tj\u00e1tok a fonalak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban, hogy Nm 14\/2, Ne 8\/2, Nel 16\/2 na de mit is takarnak pontosan ezek a kifejez\u00e9sek?<\/p>\n\n\n\n

Ezeket \u00f6sszefoglal\u00f3an \u00fagy h\u00edvjuk, hogy fonal finoms\u00e1gi sz\u00e1m<\/strong>, vagy egyszer\u0171en fonalsz\u00e1moz\u00e1s<\/strong>. Mindegyik sz\u00e1m valamilyen ar\u00e1nyt mutat a fonal t\u00f6mege \u00e9s hossza k\u00f6z\u00f6tt, de mindegyik egy kicsit m\u00e1sk\u00e9nt. N\u00e9zz\u00fck csak!<\/p>\n\n\n\n

Nm<\/strong> – Numerus metricus: megmutatja, hogy 1 gramm fonal h\u00e1ny m\u00e9ter hossz\u00fa<\/strong>, azaz Nm 4 = 1g = 4m, (k\u00f6t\u0151s\u00f6knek ez \u00fagy lehet ismer\u0151s, hogy 100g\/400m) Itthon ezt szeretj\u00fck haszn\u00e1lni, mert egyszer\u0171, k\u00f6nny\u0171 vele sz\u00e1molni. A sz\u00e1moz\u00e1s indirekt, hiszen min\u00e9l kisebb sz\u00e1mot l\u00e1tunk, ann\u00e1l vastagabb a fonal, min\u00e9l nagyobb a sz\u00e1m, ann\u00e1l v\u00e9konyabb. C\u00e9rn\u00e1k eset\u00e9ben a sz\u00e1m 2 tagb\u00f3l \u00e1ll, az els\u0151 mutatja a fonalak vastags\u00e1g\u00e1t, a m\u00e1sodik pedig, hogy h\u00e1ny sz\u00e1l ilyen fonalat c\u00e9rn\u00e1ztak \u00f6ssze. Teh\u00e1t „Nm 50\/2” azt jelenti, hogy 2 sz\u00e1l, grammonk\u00e9nt 50 m\u00e9ter hossz\u00fa fonalat c\u00e9rn\u00e1ztak \u00f6ssze benne.<\/p>\n\n\n\n

tex<\/strong>: pont az Nm ford\u00edtottja, megmutatja, hogy 1000 m\u00e9ter fonal h\u00e1ny gramm t\u00f6meg\u0171<\/strong>, azaz tex 250 = 1000m = 250g. A textiliparban nemzetk\u00f6zileg ez a m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g a legelterjedtebb. Ez direkt m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, azaz min\u00e9l nagyobb a sz\u00e1m, ann\u00e1l vastagabb a sz\u00e1l, a kisebb sz\u00e1mok v\u00e9konyabb sz\u00e1lat jeleznek. T\u00f6bb sz\u00e1las c\u00e9rn\u00e1kat \u00fagy sz\u00e1moznak, hogy „tex 56 x 4” azaz ebben a c\u00e9rn\u00e1ban 4 sz\u00e1l, kilom\u00e9terenk\u00e9nt 56 gramm s\u00faly\u00fa fonal tal\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Ne<\/strong> – Pamut finoms\u00e1gi sz\u00e1m: ez m\u00e1r jelent\u0151sen bonyolultabb, angol m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekb\u0151l vezethet\u0151 le, megmutatja, hogy 1 font s\u00faly\u00fa fonalb\u00f3l h\u00e1ny darab 840yard hossz\u00fa motring k\u00e9sz\u00edthet\u0151<\/strong>. Az\u00e9rt fontos nek\u00fcnk, mert a nemzetk\u00f6zi piacon legink\u00e1bb ebben adj\u00e1k meg a sz\u00f6v\u0151s pamutok finoms\u00e1g\u00e1t, pl. a Venne pamutok \u00e9s cottolin c\u00edmk\u00e9j\u00e9n is \u00edgy szerepel. C\u00e9rn\u00e1kn\u00e1l „Ne 12\/3” azt jelenti, hogy 3 db, 12-es finoms\u00e1g\u00fa sz\u00e1lb\u00f3l van \u00f6sszesodorva. Ez is indirekt m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, a nagyobb sz\u00e1m v\u00e9konyabb, a kisebb sz\u00e1m vastagabb sz\u00e1lat jel\u00f6l.<\/p>\n\n\n\n

Nel<\/strong> – Len finoms\u00e1gi sz\u00e1m: Megmutatja, hogy 1 font s\u00faly\u00fa fonalb\u00f3l h\u00e1ny darab 300yard hossz\u00fa motring<\/strong> k\u00e9sz\u00edthet\u0151. T\u00f6rt\u00e9nelmileg kifejezetten len \u00e9s kender sz\u00e1lak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra alakult ki, az Ne-hez hasonl\u00f3an szint\u00e9n angol m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekb\u0151l. C\u00e9rn\u00e1kn\u00e1l a „Ne 16\/2” jelz\u00e9s szint\u00e9n azt mutatja, hogy 2 db, 16-os finoms\u00e1g\u00fa sz\u00e1lb\u00f3l sodort\u00e1k. Ez is indirekt m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, a nagyobb sz\u00e1m v\u00e9konyabb, a kisebb sz\u00e1m vastagabb sz\u00e1lat jel\u00f6l. 100% len fonalakn\u00e1l szinte mindig ezt t\u00fcntetik fel a c\u00edmk\u00e9ken \u00e9s bizony nagyon sokszor nem is \u00edrj\u00e1k el\u00e9 a „Nel” r\u00f6vid\u00edt\u00e9st, ez\u00e9rt mindig legy\u00fcnk nagyon figyelmesek \u00e9s n\u00e9zz\u00fck meg az apr\u00f3 bet\u0171ket! Ha interneten \u00e1rult lenn\u00e9l csak 16\/2, 20\/1 vagy 12\/1 sz\u00e1mokat l\u00e1tunk r\u00f6vid\u00edt\u00e9s \u00e9s r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9rdemes r\u00e1k\u00e9rdezni, hogy ez a sz\u00e1m milyen m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gben \u00e9rtend\u0151?<\/p>\n\n\n\n

denier\/den<\/strong> – Megmutatja, hogy 9000m hossz\u00fa fonal h\u00e1ny gramm<\/strong>. Ha vett\u00e9l valaha nejlonharisny\u00e1t, akkor m\u00e1r biztosan l\u00e1ttad ezt a r\u00f6vid\u00edt\u00e9st, ugyanis speci\u00e1lisan nagyon v\u00e9kony m\u0171sz\u00e1lakra fejlesztett\u00e9k ki. \u00c9ppen ez\u00e9rt k\u00e9zimunk\u00e1ban, k\u00e9zisz\u00f6v\u00e9sben ritk\u00e1n tal\u00e1lkozunk vele.<\/p>\n\n\n\n

WPI<\/strong> – wrap per inch. F\u0151leg angolsz\u00e1sz k\u00f6t\u0151s-horgol\u00f3s k\u00f6r\u00f6kben gyakran haszn\u00e1latos. Megmutatja, hogy ha feltekerj\u00fck a sz\u00e1lunkat egy ceruz\u00e1ra, vagy vonalz\u00f3ra, akkor h\u00e1ny sz\u00e1l f\u00e9r el egym\u00e1s mell\u00e9 1 inch (kb. 2,5cm) hosszban. Csak \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9ppen eml\u00edtem meg, mert egy\u00e1ltal\u00e1n nem egzakt m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g, ink\u00e1bb csak ir\u00e1nymutat\u00f3nak j\u00f3, hogy ha nincs meg a fonalunk c\u00edmk\u00e9je, \u00f6ssze tudjuk egy m\u00e1sikkal hasonl\u00edtani, vagy ez alapj\u00e1n megbecs\u00fclni, hogy mekkora k\u00f6t\u0151\/horgol\u00f3t\u0171vel kezdj\u00fcnk dolgozni.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s ha m\u00e1r zsong a fej\u00fcnk a rengeteg r\u00f6vid\u00edt\u00e9st\u0151l \u00e9s sz\u00e1mt\u00f3l, akkor el\u00e1rulom, hogy ez csak a modern \u00e9let\u00fcnkben leggyakrabban haszn\u00e1lt n\u00e9h\u00e1ny, mert t\u00f6rt\u00e9nelmileg nagyon sokf\u00e9le alakult ki, k\u00fcl\u00f6n selyemre, jut\u00e1ra, gyapj\u00fara, s\u0151t gyapj\u00fa eset\u00e9n m\u00e9g a fon\u00e1s t\u00edpus\u00e1t\u00f3l \u00e9s hely\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en is elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gekkel sz\u00e1moltak…<\/p>\n\n\n\n

Ha pedig sz\u00e1mol\u00e1s… Ha szeretn\u00e9nk tudni, az adott c\u00edmk\u00e9n lev\u0151 sz\u00e1m pontosan mit takar, akkor \u00e1t kell sz\u00e1m\u00edtanunk egy nek\u00fcnk k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gre. Ehhez k\u00e9sz\u00edtettem seg\u00edts\u00e9g\u00fcl az al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatot.<\/p>\n\n\n\n

Fonal finoms\u00e1gi sz\u00e1m \u00e1tsz\u00e1m\u00edt\u00e1si t\u00e1bl\u00e1zat<\/h2>\n\n\n\n
<\/td>Nm<\/strong><\/td>tex<\/strong><\/td>Ne<\/strong><\/td>Nel<\/strong><\/td>denier
den<\/strong><\/td><\/tr>
Nm<\/strong><\/td>–<\/td>1000\/tex<\/td>1,693*Ne<\/td>0,606*Nel<\/td>9000\/den<\/td><\/tr>
tex<\/strong><\/td>1000\/Nm<\/td>–<\/td>590,5\/Ne<\/td>1653\/Nel<\/td>0,111*den<\/td><\/tr>
Ne<\/strong><\/td>0,5905*Nm<\/td>590,5\/tex<\/td>–<\/td>2,8*Nel<\/td>5314\/den<\/td><\/tr>
Nel<\/strong><\/td>1,653*Nm<\/td>1653*tex<\/td>0,35*Ne<\/td>–<\/td>14882*den<\/td><\/tr>
denier
den<\/strong><\/td>		9000\/Nm<\/td>9*tex<\/td>5314\/Ne<\/td>14882\/Nel<\/td>–<\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n

Teh\u00e1t ha megn\u00e9zz\u00fck az al\u00e1bbi k\u00e9t Venne c\u00e9rn\u00e1t, l\u00e1tjuk, hogy mindkett\u0151re 16\/2 van \u00edrva, az egyik pamut, a m\u00e1sik len \u00e9s m\u00e1r r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre teljesen m\u00e1s a vastags\u00e1guk! A fentiek alapj\u00e1n sejtj\u00fck, hogy a pamut Ne m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9gben lehet, a len pedig Nel-ben, viszont mi az Nm-ben tudunk k\u00f6nnyen gondolkodni, gyorsan \u00e1tsz\u00e1m\u00edtjuk!<\/p>\n\n\n\n

Ne 16\/2<\/strong> (a \/2 csak sz\u00e1lak sz\u00e1m\u00e1t mutatja, \u00edgy ezt v\u00e1ltozatlanul csak oda\u00edrjuk)= Nm (1,693*16)\/2 = kb. Nm 27\/2<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nel 16\/2<\/strong> = Nm (0,606*16)\/2 = kb. Nm 10\/2<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u00cdgy m\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n l\u00e1thatjuk, hogy a len c\u00e9rn\u00e1nk pontosan mennyivel vastagabb, mint a pamut \u00e9s k\u00f6nnyebben tudunk tervezni vel\u00fck.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"
16\/2 pamut<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"
16\/2 len<\/figcaption><\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Ne f\u00e9lj\u00fcnk teh\u00e1t a sok bet\u0171t\u0151l \u00e9s sz\u00e1mt\u00f3l, mert ha meg\u00e9rtett\u00fck a rendszer\u00fcket, ezut\u00e1n nagyon nagy seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre lesznek! J\u00f3 sz\u00e1molgat\u00e1st!<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A cikk szerz\u0151je a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Rengetegszer sz\u00f3baker\u00fcl, hogy mi is a fonal \u00e9s a c\u00e9rna k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, mi\u00e9rt 1-2-3-4 \u00e1g\u00faak a lenfonalak, meg mik azok a mindenf\u00e9le sz\u00e1mok, amik a Venne fonalak c\u00edmk\u00e9in szerepelnek? Ez\u00e9rt \u00fagy gondoltam ideje egy kicsit kigubancolni a sz\u00e1lakat. Fonal \u00e9s c\u00e9rna B\u00e1rmilyen sz\u00f6v\u00e9shez, varr\u00e1shoz, k\u00f6t\u00e9shez, vagy egy\u00e9b k\u00e9zimunk\u00e1hoz val\u00f3 sz\u00e1lakat eredend\u0151en valamilyen sz\u00e1lasanyagb\u00f3l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 … <\/p>\n

Continue reading „Fonalak, c\u00e9rn\u00e1k, meg az \u0151 sz\u00e1muk…”<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[315],"tags":[314],"class_list":["post-3340","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tudastar","tag-fonal"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3340","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3340"}],"version-history":[{"count":17,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3340\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3386,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3340\/revisions\/3386"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3340"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3340"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/lenfonal.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3340"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}